Ipari mobil alkalmazás fejlesztés
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•88 views
A mobil alkalmazásokról a legtöbb embernek a játékok, a social networking applikációk, az ügyintézés és a mobil irodai alkalmazások jutnak eszébe. Ez nem véletlen, hiszen ezen típusú alkalmazásokból van a legtöbb, ezeket használják a legtöbben. Azonban a megfelelő készülékeken futtatott, az üzleti folyamatokat jól fedő mobil alkalmazások kiválóan alkalmazhatóak ipari területeken. A Miért? és a Hogyan? kérdését taglaljuk a prezentációban, majd egy konkrét tejipari alkalmazást is bemutatunk.
Recommended
Recommended
More Related Content
Featured
Featured (20)
Ipari mobil alkalmazás fejlesztés
- 5. . Jellemzők • ipari környezetben működő eszközök • költséghatékony hardver + perifériák • in-house terjesztés, hozzáférés-kezelés, eszközfelügyelet • ergonómia
- 6. . Alkalmazási területek • logisztika, szállítmányozás • munkafolyamatok kezelése, dokumentálása • folyamatkövetés és eszközvezérlés • ...
- 8. . Tejipar Magyarországon 2016- ban:• • 1 867 millió liter • • ~168 milliárd Forint (~ GDP 0,5 %-a)
- 9. Mi a gond?
- 11. . Tőgybetegségek okai a gépi fejésnél:• nem megfelelő hardverelemek • túlfejés, vakfejés • bakteriális fertőzés • egyedenként eltérő fejési igény és hozam
- 12. Laktációs görbe
- 13. Megoldás...
- 14. . Minden egyes tehenet fejjünk az egyedi igénynek megfelelően.
- 15. . Mi kell hozzá? • pontos kép a fejés aktuális állapotáról • adaptivitás: fajta, laktációs görbe, apasztás • tehenek azonosítása, baseline meghatározása • folyamatos finomhangolás
- 16. . IoT „Okosítsuk fel” a meglévő fejőgépeket: • nyomásérzékelő a szívófejen • áteresztés meghatározása • mérési adatok továbbítása
- 17. . Mobil alkalmazás • adatok gyűjtése fejőállásonként, továbbítás központi szerverre • adatok vizualizációja (fejőgép beállítás) • mérések továbbítása (PDF) • fejőházak és fejőállások kezelése • telepszintű adatelemzés (backend)
- 18. Hol tartunk?
- 19. . Gyakorlatban • tesztüzem 4 hónapja • több hazai és külföldi tehenészet, többszáz egyed • csökkentek a tőgybetegségek • új fejési eljárás
- 20. . +30% tejhozam
- 21. Hogyan tovább?
- 22. . Tovább fejlesztés • egyedek azonosítása • tippek a gép beállításaihoz • beállítások elvégzése a fejőgépen • eltérések figyelése, riasztások
- 23. Köszönöm a figyelmet! A bemutatott technológia ismertetője illetve az előadás elérhető https://medium.com/codevisionHU oldalon. Door András andras.door@codevision. hu
Editor's Notes
- Szeretettel köszöntök mindenkit a HWSW mobile! konferencián.
- Door András vagyok és a CodeVisiontől érkeztem. Magam a szoftverfejlesztést a webes világban kezdtem, 2009 óta foglalkozom mobil alkalmazások tervezésével és megvalósításával. Abban az időben a feature phone-okra még a mobil Java nyújtotta keretek között fejlesztettem, de az okostelefonok megjelenésével és elterjedésével az iPhone, majd pedig a Windows Phone fejlesztés szépségeivel ismerkedtem meg.
- Cégtársammal, aki az Android fejlesztésben jártas, 2012-ben alapítottuk a CodeVisiont. A célunk az volt, hogy egyedi megrendelésre weboldalakat és mobil alkalmazásokat készítsünk. Alapvetően mindmáig az üzleti informatika és ipari informatika területein mozgunk. Tehát a játékfejlesztéshez nem értünk és éppen ezért nem is foglalkozunk vele.
- A mai napra egy olyan témával készültem, ami kevéssé ismert és kapcsolódik az IoT-hez is és a mobil alkalmazások világához is: az ipari mobil alkalmazásokat szeretném bemutatni. A mobil alkalmazás vagy applikáció szó hallatán a legtöbb embernek a játékok, a különböző social networking alkalmazások vagy a mobil bankok jut az eszébe. Csak kevesen gondolnak arra, hogy a mobil appok valójában a munkaszervezés, a logisztika, a termelés irányítás vagy akár a minőségbiztostás területein is jól hasznosíthatóak.
- Vegyük hát sorra, melyek a legfontosabb szempontok, amelyek egy ipari mobil alkalmazást jellemeznek. Az első és legfontosabb jellemző, hogy a mobil eszköznek ipari környezetben is helyt kell állnia. Ez a legtöbb esetben alapvetően egy IP-67-es szabványmegfelelőségű tokozást jelent, melynek köszönhetően a mobil eszköz por-, csepp- és ütésálló lehet. De vannak olyan speciális üzemek, ahol további extra igények léphetnek fel. Például ahol gyúlékony illetve robbanásveszélyes anyagokkal dolgoznak, ott csak ún. robbanásbiztos tokozású eszközök használhatóak. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ha véletlenül felrobban az egész üzem, az alkalmazás akkor sem állhat le, hanem a tokozás kialakításának köszönhetően nem tud sztatikus elektromossággal feltöltődni, így nem fog szikrázni sem. Az ipari mobil alkalmazásokat futtató eszközök esetén egy másik fontos szempont az ár. Egyrészt jellemzően nagy mennyiségű eszközt kell egyszerre beszerezni, így kedvezőbb ár mellett kisebb a szükséges beruházás mértéke is. Másrészt a kisebb értékű készülékek esetén kisebb a vagyoni kár egy esetleges sérülés vagy elvesztés esetén. A harmadik fontos szempont egy ipari alkalmazás esetében, hogy milyen perifériák létezése szükséges az üzleti folyamatok lefedéséhez. Az ipari felhasználásban ugyanis számtalanszor előfordul, hogy a folyamatok egyes lépéseiben fotódokumentációra, barcode olvasásra vagy RFID azonosításra van szükség. Ezen perifériák az Androidos eszközök világában elérhetőek. Az ipari mobil alkalmazások esetén is az egyik legfontosabb kérdés a biztonság. Ezen alkalmazások például az Android platformra is elérhető Eszközfelügyeleti rendszerek segítségével házon belül terjeszthetőek. Futtathatóak úgy nevezett alkalmazás konténerben, amely lehetővé teszi, hogy az alkalmazás a harvder/szoftver erőforrásokat (például tárterület, memória, stb.) központi felügyeleti rendszer által védett módon használja. Végezetül pedig a legfontosabb szempont, hogy az alkalmazás ergonómikus legyen. Ezen alkalmazások felhasználói ugyanis egy munkaeszközt használnak napi 6-8-10 órában és mint minden munkaeszköz, az alkalmazás is akkor segíti valóban a munkát, ha a használata gyors, egyszerű és biztonságos. Például a képernyőkön csak a munkavégzéshez elengedhetetlen információk jelennek meg. Az adatok megjelenése letisztult és átlátható, a vezérlési és adatbeviteli funkciók a lehető legkevesebb gombnyomással elérhetőek.
- Az ilyen alkalmazások a legkülönböző területeken hasznosíthatóak. Ilyen például a logisztika. Például az egyik megrendelésre készített szoftverünk lehetővé teszi, hogy egy közel 7 négyzetkilóméteres raktárterületen hajtsanak végre a targoncások logisztikai feladatokat. 14 különböző rakátri folyamatot kezel a rendszer, amely a kiszerelt áruk betárolásár, elszállítását és a raktárrendezést öleli fel. Az alkalmazás a felhasználót az aktuális folyamatnak megfelelő 6-12 képernyőből álló varázslóval vezeti végig, az egyes képernyőkön lévő feladat elvégzését a felhasználó egy-egy datamátrix kód beolvasásával validálja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy “menj az XY tárohoz”. Ha a targoncás megérkezik, egy nagy hatótávolságú lézeres barcode olvasóval beolvassa a tárolót azonosító datamátrix kódot. A rendszer ellenőrzi, hogy a targoncás tényleg a megfelelő helyre ment-e és ha igen, akkor kiadja az utasítást: “Tegyél fel a villára az XY termékből kettőt”. És így tovább... Az ipari appok egy másik típuspéldája a munkafolyamat kezelése. Egy energiaszolgáltató számára készített fejlesztésben például a szerelők a hálózati infrastruktúrán elvégzendő feladatokat kapják és dokumentálják mobil alkalmazáson keresztül. A szerelők megkapják a következő munkalapokat, melyekben az adott feladathoz tartozó összes információ a rendelkezésükre áll. A fogyasztók adatai, az eszközök adatai (sorszámok, típusok), a korábbi munkavégzések alkalmával készített képek, stb. A feladat elvégzéskekor a szerelők státuszokon viszik keresztül a munkalapokat, közben megfelelő dokumentációt készítenek a mobil alkalmazással. Ezen konkrét alkalmazás esetében egyébként külön kihívást jelentett, hogy a szerelés helyszínén nem biztosítható az állandó internetkapcsolat (valamikor még a térerő sem adott), így a teljes folyamatot és annak összes adatát offline is elérhetővé kellett tenni. Egyes ipari applikációk használhatóak például a gyártósor megfigyelésére és vezérlésére. Az egyik kábelgyárban például az gyártósorokba épített ipari jelfeliratozó gépek aktuális állapota egy készüléken áttekinthető. Megjelenik a kellékanyag szint, a státusz és az aktuálisan végzett feladat. Sőt, a termelésirányítók még az SAP rendszeréből érkező nyomtatási feladatok gépre történő kiosztását is elvégezhetik a mobil alkalmazásban. Nyilván az imént három viszonylag konkrét területet és egy-egy valós alkalmazást emeltem ki, de természetesen az ipari mobil alkalmazások számos további területen alkalmazhatóak.
- Végezetül pedig egy esettanulmányt szeretnék bemutatni, amely jól példázza, hogy egy konkrét probléma hogyan orvosolható ipari alkalmazás és némi IoT használatával. És ezzel el is érkeztem az előadás címét viselő témakörhöz: a tehénfejéshez.
- Nézzük meg, hogy milyen nagyságrendű kérdésről van szó! A tejipar Magyarországon, 2016-ba 1,8 milliárd liter tejet állított elő, melynek felvásárlási értéke mintegy 168 milliárd forint. Csak az érzékletesség kedvéért, ez Magyarország 2016-os GDP-jének nagyságrendileg fél százaléka, tehát nem kis mennyiségről beszélünk.
- Milyen probléma oldható meg mobil alkalmazással?
- Valószínűleg sok probléma megoldható a megfelelő alkalmazásokkal, ez esetben mi a tőgybetegségekkel foglalkoztunk. A tőgybetegségekkel az alapvető probléma a tejhozam csökkenése okozta veszteség (hiszen a beteg állat nem fejhető) és a szükséges kezelés költsége.
- A magyarországi tehenészetekben is alapvetően gépi fejést alkalmaznak. A tőgybetegségek kialakulásához a gépi fejés esetén a nem megfelelő fejés vezethet, amelynek egyik oka a nem megfelelő hardverelemek használata a fejőgépben. A tehenek tőgymérete ugyanis fajtánként eltér, így a szívófej méretezését a fajtának megfelelően kell megválasztani. Két másik jellemző probléma a túlfejés és a vakfejés. Túlfejésről akkor beszélünk, ha a fejés során a tőgy szinte teljesen kiürül. Ez nem jó, ugyanis a tejhozamra nézve optimális, ha a tőgy nem ürül ki teljesen a fejés végére. Vakfejés esetén a fejőgép az általános beállítások miatt még akkor is folyamatosan feji a tehenet, amikor a tőgy már szinte kiürült. Ebben az esetben a szívófej sérüléseket okozhat a tőgyön, ami gyulladáshoz vezethet. Ráadásul vakfejés esetén mivel a tőgyben nincsen tej, a szívófejből a pulzáló mozgás hatására tej áramolhat a tőgybe, ami bakteriális fertőzést okozhat. Összességében azonban a legnagyobb probléma, hogy az egyedek eltérő fejési igénnyel rendelkeznek és az adott fejésnél eltérő hozam várható el.
- A tejhozamot nyilvánvalóan leginkább a tehén fajtája befolyásolja, de szintén egy meghatározó tényező az ún. laktációs görbe. Ez látható a hátam mögött. A görbe azt mutatja, hogy a különböző tehénfajták esetén az elléstől számított időszakban milyen tejhozam várható el. Nyilván ez a görbe fajtajellemző, az adott egyedek ettől kis mértékben eltérhetnek. Jól látszik azonban a jelentős különbség: az apasztást megelőző időszakban a tejhozam csupán az ellést követő időszakban mérhető érték fele, harmada. Ez nyilvánvalóan más gépbeállítást indokol az egyedeknél.
- De mi lehet a megoldás?
- Az alapötlet az, hogy minden egyes tehenet fejjünk az egyedi igényeinek megfelelően.
- Ehhez alapvetően az szükséges, hogy fejés közben a fejést végző szakember pontosan lássa a fejés állapotát. A fejés ideje alatt lássa az átfolyó tej mennyiségét, és ebből felismerje, ha módosítani kell a fejőgép beállításait, illetve tudja, hogy mikor kell abbahagyni a fejést. Azaz a fejés adaptálódjon az egyed igényeihez. Nyilván az aktuális fejési adatokon felül sokat segíthet az egyedek azonosítása, és az egyedekhez tartozó baseline meghatározása. Ha a fejés megkezdésekor például RFID technológiával azonosítható az egyed és a mobil alkalmazás kijelzőjén megjelenik, hogy a laktációs görbe és a megelőző fejések mért adatai alapján milyen tejhozam vérható az aktuális fejésnél, az jelentős segítség lehet a fejést végző szakembernek. Nyilván az elvárástól való eltérés a gép beállításainak finomhangolásával csökkenthető. Ez egy messzire mutató, komplex megoldási terv, amely több fázisban valósulhat meg. Az alkalmazást egyébként a MagiCom megbízásából készítettük. Ezúton is köszönöm nekik, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a projektet esettanulmányként bemutassuk a konferencián.
- Az első lépésében csak az alapfunkciók kerültek megvalósításra. Egyrészt a meglévő fejőgépeket okosítottuk fel ahhoz, hogy adatokat nyerhessünk ki belőlük. A szívófejen elhelyezett nyomásrészékelő segítségével másodpercenként 250 mért adat keletkezik, amelyből következtetni lehet a pillanatnyilag átáramló tej mennyiségére. Ezeket a mért értékeket az érzékelő Bluetooth kapcsolaton keresztül továbbítja a mobil eszköznek.
- A mobil alkalmazás a mért adatokat gyűjti és vizualizálja, így a fejést végző tehenész folyamatosan láthatja, hogyan alakul a lefejt tej mennyisége. Fontos, hogy a tej mennyisége változik a fejés során: egy kezdeti visszaesést követően megnövekszik, majd szépen egy szint alá csökken. Nagyjából ez látható mögöttem, a screenshoton is. A mért értékeket az alkalmazás központi szerverre továbbítja, ahol azok fejőállásonként és fejőházanként kerülnek felhalmozásra. Ennek köszönhetően a mért értékek egy webes felületen a tehenészet egészére vagy egy részére bontva is áttekinthetőek.
- Milyen eredményre vezetett mindez?
- A tesztüzem immáron 4 hónapja tart, melyben Magyarországon, Szlovákiában és az Egyesült Államokban, különböző tehenészetekben, összesen többszáz egyed fejésénél használják az alkalmazást. Ez idő alatt kimutathatóan csökkent a tőgybetegségek előfordulása. Ráadásul a fejési adatok mérése és követése lehetővé tette egy új fejési eljárás kikisérletezését.
- A kevesebb tőgybetegség illetve az új fejési eljárás együttesen mintegy 30%-os tejhozam növekedést eredményezett. A magyarországi tejipar volumenére nézve ez nagyságrendileg 600 millió literes tejhozam többletet jelentene, melynek értéke 50 milliárd Forint.
- Ahogy említettem, ez csupán az első verziós megoldása a problémának, így számos tovább fejlesztési lehetőség előtt állunk.
- Az egyedek azonosítása (például RFID technológiával) lehetővé tenné az egyedekre vonatkozó baseline-ok felállítását, jelenleg az 1.0-ás verzióban ez csak fejőállások szintjén lehetséges. Ráadásul az egyedekre vonatkozó mérések alapján a mobil alkalmazás megfelelő algoritmussal meghatározhatná, milyen fejőgép beállítások szükségesek az adott egyednél. Sőt, amennyiben a mobil alkalmazás vezérelhetné a fejőgépet, nem is kellene tippeket adjon, hanem elvégezhetné a beállítást a gépen. A mobil alkalmazás ezen felül összevethetné az aktuálisan mért és az algoritmussal előirányzott adatokat. Ha ezek között eltérés mutatkozik, értesíthetné a megfelelő szakembert, például arról, hogy az adott egyenél egy orvosi vizsgálat szükséges. Hogy ezek a tovább fejlesztések mikor és milyen formában valósulnak meg, az a termék tulajdonosán múlik. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, milyen kihívások elé állítanak bennünket a tehenek.
- Bízom benne, hogy az elmúlt percekben sikerült meggyőznöm Önöket arról, hogy a mobil alkalmazások ipari környezetben is jól használhatóak. Az előadáshoz kapcsolódó részletes publikáció, illetve maga a diasor is elérhető a CodeVision Medium oldalán. Amennyiben megválaszolatlan kérdéseket hagytam Önökben vagy csak szeretnének beszélgetni a témáról, elérhetnek a nézőtéren, felkereshetnek a fenti e-mail címen vagy a CodeVision bármely elérhetőségén. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!